A teljes kép az ERP csere költségekről

Miért nem hagyhatod figyelmen kívül a TCO-t a vállalatirányítás rendszer cserénél?
Sokféle definíciót találhatunk a TCO-ra, vagyis a total cost of ownership kifejezésre.A TCO bemutatja az adott megoldás, alkalmazás – vagy lényegében bármely beruházás – összes költségét egy bizonyos időtartamra, vagy akár az eszköz teljes életciklusa alatt. Vajon milyen különböző költségek merülnek fel a digitális eszközök, alkalmazások bevezetése során, például egy vállalatirányítási, vagy ERP- rendszer cseréje esetén?

A TCO számítás rendkívül fontos, hogy a megfelelő eszközt válasszuk ki.

Az ERP csere példánál maradva ez lesz a cég digitális irányítópultja az elkövetkező években, enélkül az egyes ajánlatok pénzügyi összehasonlítását nem tudjuk teljeskörűen elvégezni. Lehet, hogy egy adott megoldás első ránézésre kedvezőbbnek tűnik árban, ám ha figyelembe vesszük az összes költségtételt, akkor már nem biztos, hogy ilyen vonzó lesz.

Milyen különféle költségek merülhetnek fel, és mire érdemes figyelni az egyes költségtételek kapcsán?

1.

Szoftverlicenc és esetleges eszköz, hardver beszerzési költségek: Ebbe a kategóriába tartoznak az új ERP-rendszer licencdíjai, ami az alkalmazás használati jogát biztosítja a cégnek, valamint az esetleges hardver- és egyéb szoftver beszerzésével kapcsolatos költségeket. Fontos megjegyezni, hogy ma már nem minden cég kér külön licencdíjat az elején, hanem beépíti a havi vagy éves előfizetési díjba. (Lásd lentebb, az éves előfizetési, rendszerkövetési díjaknál)

2.

Implementációs költségek: Ide tartoznak az új rendszer telepítésével és bevezetésével kapcsolatos költségek, mint például a szoftver konfigurálása, paraméterezése, beállítása és felhasználói oktatás. Külön kiemelendő az adatok betöltésének költsége is: az előző rendszerből az új rendszerbe kell tölteni az adatokat, hogy zökkenőmentes legyen az átállás (pl. cikktörzs, ügyféltörzs). Itt egyrészt várható az előző rendszer üzemeltetőjének adatkinyerési költsége, ami gyakran elég magas, mivel már nincs érdekében a hosszú távú kapcsolat megtartása, valamint az új rendszerbe való adatbetöltési költség.

3.

Fejlesztési, testreszabási költségek: Az ERP-rendszer testreszabása a vállalat egyedi igényeihez és folyamataihoz. Ez lehet szoftverfejlesztés, egyedi modulok vagy egyéb módosítások, amelyek növelhetik az implementációs költségeket. Fontos minimalizálni az ilyen költségeket, csak az olyan fejlesztési igényeket érdemes megfontolni, ami konkrét üzleti előnyt jelent a piacon.

4.

Projektvezetés: Ezt a területet gyakran figyelmen kívül hagyjuk, pedig a bevezetési projektek megtervezése és projektszerű végrehajtása rendkívül fontos. Ez általában az ügyvezető a KKV szektorban, de ez rendkívül költséges. Ajánlott egy dedikált, tapasztalt projektvezetőt kijelölni a megrendelő oldaláról (vagy bevonni egy külsőst), aki felügyeli az egyes feladatokat, és biztosítja a projekt sikeres végrehajtását, felügyeli a belső feladatok végrehajtását. Ökölszabályként 10%-kal számolhatunk a projektvezetés költségére.

5.

Belső, rejtett költségek: A cég a bevezetés során jelentősen égeti a belső erőforrásokat – meg kell tervezni az új folyamatokat, meg kell ismerni és megtanulni az új rendszer rendszert. Ami ki szokott maradni a tervezésből, az az adatok előző rendszerből történő előkészítése és tisztítása is rendkívül sok időt emészt fel a megrendelőtől – sokszor például a cikktörzsünk már régóta duplikációkkal és kivezetendő cikkszámokkal van teli. Ezt a munkát még a bevezetés előtt jó elvégezni.

Mindemellett az oktatás kulcskérdés és fontos a megközelítés – hogy ad ajánlatot a szállító? Train the trainer koncepciót alkalmaz? Ez azt jelenti, hogy a szállító a kulcsfelhasználókat képezi ki, de a tényleges oktatás nálunk van. A kulcsfelhasználók különösen értékes erőforrása a cégnek és sokba kerül nekünk, ha ők foglalkoznak ezzel. (Kulcsfelhasználó pl. a beszerzés felelős, sales vagy gyártás felelős).

Az ő felkészülési idejük, maga az oktatás és az utána érkező összes felhasználói és szállítói kérdés kezelése is hozzájuk szokott befutni. Nemcsak a bevezetés időszakában, hanem az azt követő napi működés során is.

Az előbbiek még az élesindulás előtt jelentkeznek, de mi van az azt követő költségekkel?

1.

Továbbfejlesztési költségek: bármilyen egyéb fejlesztési igénye van a megrendelőnek, azzal számolni kell az élesindulást követően – célszerű erre külön tervezni egy kisebb összeget. Szintén igaz a fenti megállapítás – csak az üzletileg abszolút indokolt fejlesztést szabad beengedni!biztosítja a projekt sikeres végrehajtását, felügyeli a belső feladatok végrehajtását. Ökölszabályként 10%-kal számolhatunk a projektvezetés költségére.

2.

Támogatási költségek: Ezért a tételért az ügyfél állandó támogatást kap a szállítótól (telefonos, e- mailes elérhetőség, hibabejelentés és kérések fogadása és megválaszolása a szállító által).

3.

Az infrastruktúra üzemeltetési költségek: A megvásárolt alkalmazásnak valahol futnia kell – vagy nálunk van, a saját szerverünkön, vagy a felhőben, de mindkettőnek van költsége.

4.

Rendszeres szoftver előfizetési, rendszerkövetési díjak: a szoftver használatáért rendszeresen fizetni kell, ebben a szolgáltatásban van benne a jogszabályi követésnek megfelelő szoftverváltoztatások, valamint a rendszer folyamatos fejlesztéseinek díja.

Ezen tételek mindegyike fontos szempont lehet az új rendszer vagy alkalmazás bevezetésének teljes költségének megértésében és tervezésében.

Scroll to Top